Jónapot!
A ranglista alatti pontozásos rendszer nekem nem tűnik átgondoltnak.

10 pont: Mesterien megírt, korszakalkotó, szinte hibátlan alkotás.
9 pont: A zsáner meghatározó, irányadó írása.
8 pont: Kiemelkedően hatásos és ötletes mű, emlékezetes élmény.
7 pont: Jól megírt, igényes alkotás.

Ez mind ugyanaz a szint. A nyomdaképes, megjelentethető novelláé. Csak a jelzők hangulatában van különbség. A 7. pont látszólag azért alacsonyabb a többinél, mert a jelzője köznapi, egyszerű. Egy írás értékeléséhez nem segít hozzá, egyik definíció sem.
Ugyanez a bajom a következő kettővel:

6 pont: Kellemes olvasmány, határozottan pozitív összhatással.
5 pont: Az átlagosnál némileg jobb, olvasmányosabb mű.

Mindkettő azt jelöli, hogy elfogadható éppen, ha nincs jobb kéznél, de nyilvánvaló hibái vannak, a minősége ingadozó. Még sok munkát igényel.

Az utolsó négy tételnél sincs meg a valódi különbség, de itt nem is kell. Mindegyik alatta van az elvárt minimumnak. Szerintem egy "Komolyabb hibákkal és hiányosságokkal küszködő írás" semmivel sem jobb, mint egy "Alapvetően rosszul, gyengén kivitelezett, sablonos mű.", tehát nincs is értelme ilyen rangkülönbséget tenni közöttük.
Az utolsó négyre én azt mondanám: Nem éri el a megjelenés minimumát.

Tehát így nézne ki a pontrendszer, ha én írnám:

10 pont: Eredeti alkotás. Remekmű.
9 pont:
8 pont: Jól megírt, egyedi alkotás.
7 pont:
6 pont: A szöveg egyenletes, formálisan rendben.
5 pont: A közölhetőség határa. Minősége ingadozó.
4 pont:
3 pont:
2 pont:
1 pont: Igénytelen, zavaros szöveg.

Szándékosan nem kelt hangulatot, hanem a szakmaiságra koncentrál. Ez persze csak játék a szavakkal, de hát hol játszana az ember,ha nem itt? Egyébként is az értékelők gondolkodásán múlik minden, és nem a definíción.
Üdv. pipec