Edgar Degas festőművész Táncosok kékben c. festménye alapján
Festészet A-Z ig.
Jelige: narcisss
december, szöveges, szépirodalmi, novella
|
Edgar Degas „Táncosok kékben” c. festménye alapján, Budapest, 2009, 05.
Kék hahgulat
A SZÉP , így nagy betűvel gyógyír a beteg lélekre, ez a mondás is talán a közhelyek egyike, de igaz!
Ahogy lapozgatom a Festészet lapjait, tekintetemmel leragadok egy kép mellett.
Nem tudom tovább lapozni a kötetet, rabul ejtenek a színek, a festmény teremtette kék hangulat.
Olyan könnyedséget érzek ennek a festménynek a láttán, mintha vízben lebegnék, mely éppolyan kék, mint az ide varázsolt hajlékony balerinák lenge kék ruhája, melyek tengerhullámként fodrozódnak, ringanak előttem, reám, szemlélőre fittyet sem vetve, hiába próbálok közéjük lopakodni, nem hajlandók foglalkozni velem.
Igy tehát csak bámulom őket innen a semmi valóságából, ahol most én vagyok. A Nap, bár csillogó a fénye, diszkréten a háttérben marad velem együtt, nehogy megzavarja a csevegő lányokat. Tiszteli őket, és diszkréten rájuk önti fénypont zuhatagát.
Nem fogy el ez a kék soha, soha, soha…
Felfrissülök, ahogy megfürdöm a kép teremtette égkék miliőben és megtisztulok. Csoda ez a hangulat! Gyógyír a beteg lélekre, mert talán én is most egy kicsit beteg vagyok…
Tovább bolyongok gondolataimban. Tavaszi pillangók ezek a lányok! Épp most bontogatják szárnyaikat, mint azok a pici kis árokparti tavaszi kék lepkék, melyeket órákig bámultam gyerekkorom unatkozásai közepette.
Nem is sejtettem, hogy egy napon sok év múltán, immár felnőttként épp itt fogok találkozni velük ennek a könyvnek a lapjain táncoló lányok, balerinák képében néhány belvárosi könyvespolc társaságában.
Lapoznék tovább, de elvarázsol a kék kép, kék hangulat. Addig nézem, amig meg nem unom. Kinevetem magamat, és gúnyosan megkérdezem: ezt meg lehet unni ?…Soha!!!
Ez a kép még álmaimban is sokáig, évekig vissza fog térni, mint a téli háztetős kép.
Az ilyen képek beépülnek a gondolataimba, és minduntalan visszatérnek elém hozva a most teremtődött kék hangulatot. Meggyógyulok a képben. És ez nem semmi! Ez maga egy pici hétköznapi csoda! Végre fellélegzem, telítődve energiával továbblapozok.
2009.05.
Zsűri szavazatai:
| Bloody Dora |
3 |
Eve Rigel |
4 |
| Styra |
2 |
| Átlag: |
3 |
Hozzászólások
Mint műértékelés nem díjazható, mint novella, nekem ez bizony kevés. Nem vérszegény, nem... a jelige mindent elmond. Ez bizony nárcizmus. De az önkritika megér három csillagot. (Azért a helyesírásra ügyel, mondjuk ha nem vagy biztos a dátumokban, ne azzal kezdd. Ez egy jó trükk, ha nem tudod valaminek a helyes írásmódját, ne használd, vagy nézz utána.)
Oly igen próbál emelkedett lenni vala, hogy reám nem tevé jó benyomást...
Főleg, hogy közben pocsék a helyesírása, pl a nap kisbetű, a Nap nevű csillag nagybetű, de most nem arról volt szó. Vesszőhiányok, nyakatekert, rossz szórendű és túlírt mondatok - ez utóbbi ilyen rövidségnél nagyon nagy hiba.
És a mondanivaló...azzal nagyon eltévedt a szerző, ez itt a műelemzés helye, nem pedig egy "műé", amit egy másik mű ihletett...
A tiszta lelkiismeret általában a rövid emlékezet biztos jele.
Ezt most nem értem. A műértékelés miről szól? A Festészet A-Z-ig című könyvről vagy egy novelláról vagy a saját érzéseidről? Ki a szerzője?
A 4 pontot az érzések és hangulatok leírásáért adtam, de mint műértékelés számomra értelmezhetetlen.
Ez egy tökéletes karcolat. Annak ötcsillagos, csak nem ezen az oldalon :)
Krystohans