Műértékelés - Megtörténhet?

Winston Smith sorsa 1984. április 4-én megpecsételődik. Naplót ír, és ami még ennél is rosszabb, gondolkodni kezd. Öntudata erősödik, ezáltal kétkedni kezd a mindenható Nagy Testvérben. Végzetes hiba.
A világ, amelyben a történet játszódik egy negatív utópia, amelyben az egyén és a szuverenitás nem léteznek, az állam tart felügyelete alatt mindent és mindenkit. Az ember semmiben sem lehet biztos, még az is kétséges, hogy milyen évet írunk. A helyszín London, Óceánia Egyes Leszállópályájának fővárosa. Itt a normális életnek már csak szikrái maradtak - és mégis - a polgárok látszólag elégedettek, mert ezt hitetik el velük. A befolyásolás egyik fő eszköze a nyelv megnyirbálása, ezért létrehozzák az ’újbeszél’-t, amiben nincs helye szinonimáknak, pártellenes kifejezéseknek. Ebben a totalitárius államban keresi a főszereplő az igazságot, hiszen nem nyugodhat, ameddig előfordulhat, hogy 2+2 nem négy, hanem öt. Winston átlagos szürke egér a nagy gépezetben, mégis más, mint a többiek. Bízik benne, hogy rajta kívül is vannak, akik megkérdőjelezik a hatalmat, és csak remélni meri, hogy létezik a titkos társaság, a Testvériség. Közben, rátalál a szerelem is Julia alakjában, akivel kémregényekbe illő kreativitással próbálnak elbújni a mindent látó és halló ’gondolatrendőrség’ elől, lévén a kapcsolatuk nem vállalható a Párt előtt. Winston egyszerű világa felborul, de ennél jobb dolog aligha történhetett volna vele. A sötét és nyomasztó hétköznapokat átszövi a remény, hogy egyszer talán lehet másképp is. Egy olyan világot képzel el, amiben nem figyelik minden lépését a ’teleképek’(televízió-kamera-telefon ötvözete), sokszínű ruhában járnak az emberek, és nem kell ujjongva ünnepelni a győztes háborúkat, amelyeket lehet, hogy soha nem is vívtak meg. Megismerkedik O’Brien-nel, akiben a lázadók egyik vezérét sejti és innentől felgyorsulnak az események. A történet végén a várt katarzis természetesen nem maradhat el, még ha nem is abban a formában, ahogy az olvasó számít rá.
George Orwell (Eric Arthur Blair) regénye, azt hiszem, méltán vált alap művé. Nagyszerűsége – túl a hihetőségén - szerintem abban rejlik, hogy sok fontos, lényeges kérdést nyitva hagy, ezzel is gondolkodásra serkentve az olvasót. Ki-ki maga dönti el, hogy miként értelmezi a történetet, és hogy, meglátja-e az igazi mélységet a mondanivalóban. Egyébként azok számára is ismerősek lehetnek azok a kifejezések, amiket Orwell ebben a könyvben vonultat fel, akik nem olvasták. A ’Nagy Testvér’, a ’101-es szoba’, a ’gondolatrendőrség’ szinte szállóigévé nőtték ki magukat, és számos feldolgozásban, könyvben, dalban, filmben szerepelnek. A művet átható keserűség, és düh az író saját élményeiből fakad. Orwell 1903. június 25-én született Indiában, később családjával Londonba költözött, de élt Párizsban is. A Spanyol polgárháború idején Barcelonába utazott tudósítóként, ahol csatlakozott a marxista munkáspárthoz és aktívan részt vett a harcokban is. Baloldali nézetei akkor változtak meg végérvényesen, mikor a kommunisták több barátját is megölték. Spanyolországi élményeiről a Hódolat Katalóniának című könyvében ír, míg az Állatfarmban a Szovjet ideológia elé állít görbe tükröt. Fő művének mégis az 1984-et tartják, aminek sikerét sajnos nem élhette meg, ugyanis pár hónappal a kiadása után, 1950 januárjában meghalt.

Zsűri szavazatai: