Szophoklész

Philoktétész

Jelige: prometheus
szeptember, szöveges, szépirodalmi, egyéb

– Apa, mit is nézünk ma?
– Szophoklész Philoktétész című színdarabját.
– Nem hallottam még Szophoklészről.
– Nagyon régen élt, az ókori Görögországban. Ő volt a legsikeresebb az athéni drámaírók közül, nagy hírnévre és tiszteletre tett szert.
– Sok művet írt?
– Igen, de a legtöbb elveszett. Mindössze hét maradt ránk teljes egészében. Az egyiket pár év múlva feladják majd neked kötelező olvasmánynak: az Antigonét.
– És ki az a Philoktétész?
– Mondabeli hős, tudod az ógörög darabok általában egy mítoszbeli történetet dolgoztak fel. Philoktétész Herkules barátja volt, és ő örökölte a hős íját. Ezzel az íjjal indult Philoktétész a trójai háborúba, de útközben megmarta egy kígyó, társai nem bírták elviselni a szörnyű üvöltését, ezért otthagyták egy szigeten. A sebe azóta se gyógyult be, sánta maradt. Most visszajöttek érte, mert egy jóslat szerint Herkules íja nélkül nem tudják bevenni Trója várát.
– Biztos, haragszik amiért otthagyták.
– Úgy van, gyűlölete a magányos évei alatt se múlt el. Az a remény tartotta benne a lelket, hogy egyszer még hazajut. Képzeld el, hogy fogadja, ha ismét csalódnia kell.
– Tróját elfoglalták a görögök, igaz? Tehát sikerült elvenniük tőle az íjat.
– Majd meglátod, de jól gondolkozol. A görögök, amikor leültek megnézni ezt a darabot, már tudták, hogyan kell végződnie. Szophoklész nem írhatta át saját kedve szerint.
– Ha ismerték a végét, akkor miért nézték meg egyáltalán? Mi érdekes volt benne?
– Pont ez. Az íróknak ragaszkodnia kellett a történet elejéhez és a befejezéshez, de a kettő között szabadjára engedhették a fantáziájukat. Beleképzelhették magukat a hőseik helyzetébe, kitalálhatták, hogy mit gondoltak akkor, milyen emberek voltak. Fontos, hogy érthető legyen, hogy mit miért tesznek a szereplők.
– Ki játszik még a darabban?
– A leleményes Odüsszeusz…
– Á, őt ismerem. Harcolt a küklopszokkal, és Kirké disznóvá változtatta az embereit. Ő a jó a történetben?
– Itt nincsenek jók és rosszak, csak emberek. Odüsszeuszt küldik el, hogy szerezze meg az íjat; sok embernek fontos, hogy sikerrel járjon. Tudta, hogy erővel nem fog célt érni, Herkules nyilai ellen nem harcolhat emberfia, ezért ravaszsághoz folyamodik. Ő terveli ki Philoktétész becsapását, és segítségül magával viszi Neoptelemoszt, Akhilleusz fiát.
– Miért kell neki segítség?
– Mert Philoktétész gyűlöli őt, Neoptelemosznak kell színészkedéssel és hazugságokkal a bizalmába férkőznie. Úgy is mondhatnám, hogy rá bízták a piszkos munkát. Először belemegy a dologba, hogy kivívja a társai tiszteletét, de végig gyötri a bűntudat, mert tudja, hogy galádságot tesznek. Figyelj jól a szavaira, és te is észre fogod venni.
– Azt kell eljátszania, hogy nem jó színész, értem. Más is szerepel még?
– Van egy különleges szerep az ógörög drámákban: a Kar. Versek szavalásával tölti ki az események közötti űrt. Amúgyis jellemző ezekre a darabokra a sok elmesélő rész, amit líraian adnak elő. Emellett a kar párbeszédet folytat a többi szereplővel, kérdéseket tesz fel, véleményt nyilvánít. Na, már kezdődik is.
– Biztos, érdekes lesz.